Újra beengedtem a zenét az életembe

Ott persze mindent szétszed darabjaira és elém tartja egyenként azokat.

Előbújnak érzések is, szívdobbanások a zene ütemére, könnyek. Mintha érezném, ahogy haladok előre, nemcsak észrevétlen eltűnnek dolgok bennem.

LÁTOM lépteiket, látom őket elsétálni, futni, s néha rohanni is...

Mintha összeforrott részeket szakítana fel bennem. Bugyog, kitörni készül, de hagyom... nem fogom megakadályozni. Túl régen várok már erre. Most megtaláltam a kulcsot hozzá.

Fel vagyok készülve, kezdődhet az élet...
 
Szimbóluma ez a nap önmagamnak MOST.


(recept a zenéhez: Bon Iver)