de én elégedett vagyok magammal, mert ma kiléptem a megszokott rutinomból, és bár hajszál híján nem mentem el ma reggel utamra, mégis összekapartam magam!
Ennek eredménye 5 vidám színű (három kékárnyalat, zöld és szürke) körömlakk lett (tipikus nő), egy limonádés beszélgetés az esetleges továbbtanulásról, egy rég látott barátnővel való találkozás egy év után, két vidám képeslap, szülinapi ajándék kipipálva, két új ismerős, és sok-sok nevetés és bók egy pizza felett...
Szerintem ez igen jó arány. :)
Ma nagyon jól éreztem magam a bőrömben. Önmagamon kaptam magam :D
És persze elcsodálkoztam ma is, hogy hogy is lehetséges, hogy az emberek látszólag jól érzik magukat velem, illetve szívesen találkoznak velem... Mivel érdemeltem ezt meg? - kérdezem magamtól.
Újra csak előbukott a felfedezés, hogy én nem ugyanazt látom, ha magamra gondolok, mint amit mások látnak bennem. Ugyanazt nézzük, de ha lerajzoltatnám velük (és magammal) a képet, még véletlenül sem fedné egymást. Érdekes dolog ez nagyon... és furcsa, hogy ilyen lehetséges. Miért nem ugyanazt látom, amit ők? Pedig nekem kellene a legjobban tudnom, hiszen én vagyok én :) (dehát ahogy az már lenni szokott, a fodrász haja a legrondább - ajaj, bocsi fodrászok, nem úgy értettem!! hehe, szóval azért értitek, nem?)
Jó újra kicsit rutint szerezni a blogon megint. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése