2011. június 18., szombat

Vaktában

Nincsen semmi különleges oka a mai bejegyzésnek. Persze, jól hangzana azt mondani, hogy a kötelességtudat, az írás szeretete, meg további fellengzős meghatározások... de nem vagyok ilyen álszent :) Egyszerűen csak idekeveredtem. Bár van egy olyan feltevésem, hogy a lazulni nem tudás hajtott inkább ide (dolgozni mindig is egyszerűbb, mint célirányosan heverni).

Ismeri valaki más is azt az érzést, hogy a fejed tele van ötletekkel, már meg is váltottad a világot, de valahogy képtelen vagy akár egy lépést is tenni ez irányba? (mintha nagyon bizonytalanul fogalmaznék, a sok "valahogy", meg a sok töltelékszavak...)
Meg kell erősödnöm, eggyé kell válnom az anyafölddel! Miközben terpeszben, stabilan két lábon állok, érezzem a saját erőmet. (Jaj, de szépen is hangzott ez most hehe)

Meghagyom ötletnek, és tovább fetrengek az ágyon (jól megérdemelten??), a kaja a gyomromban szendereg, lehet, hogy jót tesz neki a hasamon melegedő laptopakku :) Tiszta nyugalmi állapot.

Sőt, a semmiről is írtam pár sort :)

Legyen ez egy semmitmondó blogbejegyzés ma :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése