magamba... Az agyam rohan, tervez, a lelkem pedig még küzd. Nem halad olyan gyorsan, mint az agy...
Görcsösen igyekszem ellazulni jelenleg.
Ami már önmagában kettősség. És jó kis ellentét. :) De ez írja le a mai napomat. Kétségbeesetten igyekszem, csak éppen céltalanul. Miközben az ablakon át bekukkantó napsugár tavaszt ígér, és egy új kezdetet...
Most begubózok. Mert valahogy ez a jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése