2011. március 11., péntek

Úgy tűnik,

a hiba nem teljesen az én készülékemben van!!! :) Teljesen normális, hogy több síkon gondolkodom, és nem tudom, illetve nehézségeim vannak azzal, hogy csak egyet lássak. Teljesen normális, hogy sohasem olvasom el a használati utasítást, hanem máris nyomkodom a gombokat, és még be is indul a gép :) Teljesen normális, hogy ennyire érzékenyen fogom mások hangulatait, hogy mindenben a hibát látom meg, és még mondom is másoknak. Az is normális, hogy tökéletességre törekszem magamnál és másoknál is. A hibátlanságra. Hogy későn érő típus vagyok, és sok időbe telik döntenem, nem azért, mert butább vagyok a többinél, hanem mert sokkal jobban és alaposabban megrágom, és igyekszem a legeslegeslegesleghelyesebb döntést hozni. A váratlan változások kivetnek a ritmusomból, állandóságra van szükségem... Általában veleszületett dolog... A szülők egyike is hiperérzékeny ilyen esetekben. Vagy pedig egy generációt átugrott...

"A hiperérzékenység (HSP) nem más, mint egyfajta átlag feletti fogékonyság: fogékonyság a külső ingerekre, több inger befogadása, elraktározása és feldolgozása, mint az átlagos lenne. "
http://desire-reality.blog.hu/2007/11/30/hipererzekenyseg

Egy akkora szikla esett le rólam, már csak attól is, hogy azt olvastam, vannak mások is, akiknek ez normális, akiket ugyanúgy nem értenek, vagy csak nehezebben meg a többiek. Hirtelen elsírtam magam (egyáltalán nem szokásom)...

Nem azt jelenti, hogy most megveszem a könyvet és elkezdem magam diagnosztizálni, de igenis megveszem, elolvasom, a következő pszicho-találkozón pedig szóba fogom hozni, mit is gondol... :)

De azon, hogy felismertem magam, azon nem változtat semmit. Azon sem, hogy a szikla megnyugtatóan már nem rajtam fekszik. Felszabadultam egy eddig észre sem vett nyomástól!!! Hihetetlen érzés! Csak ugráltam örömömben. Mindegy, hogy esetleg ez nálam nem így van (de hogy tízből 9 passzol rád, az nem lehet véletlen), de mindegy.... Teljesen! Mert rájöttem, hogy nem vagyok egyedül... Sőt, olyan közel is vannak körülöttem, amit talán sejtettem, de most már tudom :) Tök jó...

Újra lélegzek. És máris szabadabbnak érzem magam. (A tudat hatalma, mi?) :)

Németül tudóknak belinkelek a könyvből  (első 4 fejezetet el lehet olvasni):
http://www.festland-verlag.com/zb/inhallt.php

Kezdek egyenesbe jönni... :) És ma sütni fog a nap, tuti, ezt érzem hehe...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése